Földi paradicsom Közép-Amerikában

Amerika görögjei, e kifejezéssel szokták illetni az európai ember számára oly különleges, titokzatos majákat. Kulturájuk emlékei ma is láthatók a dzsungel mélyén azon a keskeny földsávon, amit Közép-Amerikának hívnak. A hatalmas kontinens északi és déli részét összeköt? híd országai, Guatemala, Belize, El Salvador, Nicaragua, Costa Rica és Panama azonban nemcsak a maja emlékek: Tikal, Xunantunich, Quirigua miatt oly vonzó a turisták szemében. Az óceánokkal körülölelt földsáv hihetetlenül gazdag természeti szépségekben. Alig néhány kilométeres egy-egy szakasz, de közepén háromezer méternél is magasabb csúcsok emelkednek. Valósággal az óceánból n?nek ki.

Városaikban különös keverék nép él, az angol, spanyol, francia telepesek utódai, az Afrikából idehurcolt fekete rabszolgák leszármazottai, akik ma is híven ?rzik hagyományaikat és az ?slakos indiánok különös egyvelege ez, megf?szerezve egy kis spanyolos életörömmel. A falvakbban apró kunyhók a városokban a spanyol, angol, francia gyarmatosítók által emelt barokk, klasszicista paloták b?völik el a látogatót.
Ám a turisták többsége, ha már Közép-Amerikáról van szó, inkább a Karib-szigetek paradicsomi világát választja úticélul. A kókuszpálmák, a homokos tengerpart, az azúrkék óceán és a mindig mindenütt szóló zene vidéke ez.

A régi gyarmattartók idejében emelt György korabeli, viktóriánus, vagy éppen spanyol barokk paloták között csíp?jüket ringatva járják merenguet, vagy a reggae ütemére táncukat a fekete, tejeskávé szín? bennszülöttek. A szigetek buja trópusi erdeiben a hibiszkuszok, a pálmák, az orchideák között patakok csörgedeznek, vízesések zuhannak alá. S a természeti csodák a víz alatt is folytatódnak, ahol a színpompás korallok között a szivárvány színeiben pompázó halak kerget?znek. <>